Újabb szektorális különadó a magyar piacon – a reklámadó

Magyarország:

A médiapiacot sújtó adó elfogadása után középpontba kerültek a kiskapuk, amelyeket a jogalkotó szaporán igyekszik bezárni a jogszabály hatálybalépése előtt.

A jogalkotás nemrégiben elfogadta a reklámadóról szóló törvényt, amely a reklámok közzétételére vonatkozó specifikus adóval sújtja a magyar piacgazdaság médiaszektorát.

  • Az adó alanya

Az érintett piaci szereplők között éles tiltakozást kiváltó jogszabály a médiaszolgáltatókat, a kiadókat, a szabadtéri reklámhordozókat, valamint az internetes reklám közzétevőjét adóztatná a reklámozási tevékenységből származó éves nettó árbevétel után. A jogalkotó az adóalanyok körébe kívánta ugyan vonni a külföldi szolgáltatókat is, az adóalap meghatározása azonban menekülő utat biztosított a nem magyar letelepedettségű vállalkozások számára. Az adóalap újraszabályozásával a jogszabály így még a hatálybalépése előtt módosításra került.

  • Az adó mértéke

A jogszabály az adó mértékét sávosan határozza meg, így félmilliárd forintos nettó árbevételig az adókulcs 0 %-os, majd progresszíven emelkedik. A legfelső sávban az adóalap 20 milliárd forintot meghaladó része után már 40%-os adókulccsal kell számolni. Azért, hogy a fizetési kötelezettség az adóalanyok felosztásával se legyen csökkenthető, kapcsolt vállalkozások esetén az összeszámított adóalap után kell az adó mértékét meghatározni. A veszteségesen működő vállalkozások javára a jogalkotó ugyan lehetővé teszi az adóalap mérséklését, a legújabb módosítás szerint azonban csak akkor, ha a 2013-as üzleti évben elért eredmény negatív volt.

Az adóalapot ún. saját célú reklámozó esetén pedig a főszabály szerinti éves nettó árbevétel helyett – bevétel híján – a reklám közzétételével közvetlenül felmerült költség fogja képezni.

  • A reklám megrendelőjének fizetési kötelezettsége

A törvény hatálybalépése előtt elfogadott, hézagpótló jellegű módosítás továbbá, hogy a reklám megrendelője is adóalannyá válhat, amennyiben a reklámozó elmulaszt nyilatkozni (pl. számlán) arról, hogy adófizetési kötelezettségének eleget tesz. A jogalkotó ezzel kívánja elérni, hogy a külföldi illetőségű kereső/közösségi oldalakon közzétett reklámok után se maradhasson el a közteherviselés. A jogszabály az adózási kötelezettséget keletkeztető küszöbértéket havi 2,5 millió forintban rögzíti tehermentesítve ezzel a kis és középvállalkozásokat; a többnyire apróhirdetéseket megjelenítő magánszemélyeket pedig kivonja az adófizetés alól.

Fontos rendelkezés, hogy annak, akit adófizetés nem terhel adóbevallást nem kell benyújtani.

Az új szabályozás az Európai Bizottság figyelmét is kivívta, amely jelenleg is vizsgálja a törvény uniós normákkal való összhangját elsősorban a sajtószabadságra, valamint a piaci versenyre gyakorolt hatása szempontjából.

Hírlevélre feliratkozás

A 'Feliratkozás' gomb megnyomásával elfogadja az adatkezelési szabályzatunkat