Magyarország: Észrevételek amerikai nézőpontból
2016 végére Magyarországnak is át kell ültetnie a 2014/104/EU irányelvet. Az irányelv célja, hogy elősegítse az uniós és a nemzeti versenyjogi jogsértéseken alapuló magánjogi igényérvényesítést. Ennek érdekében minden tagállamban egységesen irányadó minimumkövetelményeket vezet be.
Az egyik legfontosabb változás, hogy a felek könnyebben hozzáférhetnek majd a bizonyítékokhoz. Kivételt képeznek ez alól az engedékenységi kérelmek és az egyezségi beadványok. Ez garantálja, hogy a cégek továbbra is együttműködjenek a versenyhatóságokkal.
Az irányelv továbbá meghatároz egy öt éves elévülési határidőt is, amely a versenyhatósági eljárás időtartama alatt nyugszik, vagy akár meg is szakadhat. A károsultnak majd legkevesebb egy éve lesz a jogerős döntéstől számítva arra, hogy a kártérítési követelései miatt pert indítson.
Az USA-hoz hasonlóan az irányelvtől most azt várják, hogy elősegítse a versenyjogi szabályokat sértő magatartásokkal szembeni kártérítési követelések érvényesítését. Az USA-ban mindkét félnek széleskörű hozzáférése van a bizonyítékokhoz (ún. discovery), amennyiben az valamelyik fél követelése vagy kifogása kapcsán lényeges. A versenyjogi igényérvényesítésre négy éves elévülési idő vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a felperes a jogsértés időpontjától számított négy éven belül követelhet csak kártérítést.
A hatályos EU-jogszabályok szerint a felperes csak az általa ténylegesen elszenvedett károkért és az elmaradt haszonért kérhet kártérítést. Ezzel szemben az USA-ban a felperes akár a ténylegesen elszenvedett kár háromszorosát is követelheti. Abban az esetben, ha az eljárásban több alperes is van, és az egyikük egyezséget indítványoz, a felelősség a többi alperes között oszlik meg. Ez arra ösztönzi az érintetteket, hogy egyezséget kössenek. Mivel az USA-ban a versenyjogi kártérítések összege igen magas, a felek a legtöbb esetben peren kívül egyeznek meg.
Jelen pillanatban még kérdéses, hogy az irányelv átültetésének milyen hatása lesz a magyar versenyjogi kártérítési gyakorlatra. Elképzelhető, hogy növekedik a versenyjogi jogsértés miatt indított kártérítési perek száma, valamint a kártérítési összegek is magasabbak lesznek. De ismerve az amerikai gyakorlatot, az sem zárható ki, hogy a felek inkább peren kívül egyeznek majd meg.
A joggyakorlat alakulásáról tájékoztatni fogjuk Önöket.
[bnt köszöni Charles Blackledge értékes közreműködését e newsletterrel kapcsolatban. Charles jelenleg a Cumberland Egyetem Jogi Karán joghallgató és emellett gyakornok a bnt ügyvédi irodában a Santa Clara University Law School Summer Abroad Program keretében.]
Forrás: Az Európai Parlament és a Tanács 2014/104/EU irányelve (2014. november 26.) a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló, nemzeti jog szerinti kártérítési keresetekre irányadó egyes szabályokról
(OJ L 349, 5.12.2014, p. 1–19; Sherman Act of 1890; The Clayton Act of 1914)