Magyarország: Kötelezheti-e a munkáltató a munkavállalóját a koronavírus-vakcina beadatására?
A koronavírus világjárvány jelen szakaszában számos ország kezdte meg állampolgárai ütemezett beoltását. Megérkezett a következő fejezet a járvány elleni küzdelemben.
Ez az új fejezet óriási kihívások elé állítja a társadalmat: kötelező legyen az oltás vagy az egyén önként dönthessen annak beadatásáról? A jog nyelvére lefordítva a dilemma arról szól, hogy az egyén önrendelkezési joga vagy a társadalom legitim érdeke élvezzen-e elsőbbséget?
A jog lehetőséget teremt arra, hogy az egyén önrendelkezési joga a közérdek érdekében korlátozásra kerüljön. Az önrendelkezési jog, mint alkotmányos alapjog azonban kizárólag törvényben korlátozható. Következetes az a jogi álláspont, miszerint a kötelező védőoltás indokolt lehet egy társadalomban.
Ezt a jogszabályi logikát tiszteletben tartva a kötelező oltások a magyar jogi szabályozás alapján az egészségügyi törvény hatálya alá esnek. A COVID-19 védőoltás azonban egyelőre nem került beemelésre a kötelező védőoltások körébe.
Vizsgáljuk hát meg, hogy általános oltási kötelezés hiányában kötelezheti-e a munkáltató a munkavállalóját COVID-19 védőoltásra?
A munka törvénykönyve értelmében a munkáltató feladata a biztonságos munkavégzés követelményeinek biztosítása, köteles tehát a munkavállaló megbetegedésének kockázatát minimalizálni. A munkavédelmi törvény alapján a munkáltató szükség esetén egészségügyi megelőző intézkedéseket is alkalmazhat. Felmerül a kérdés, hogy ilyen jogszerűen alkalmazott megelőző intézkedés lehet-e a COVID-19 oltás kötelezővé tétele?
A munkáltató jogszabályi felhatalmazás nélkül nem kötelezheti a munkavállalót védőoltásra. Az egészségügyi törvény ugyanis miniszteri hatáskörbe utalja, hogy egyes munkakörökben a foglalkoztatás feltételévé tegyen meghatározott védőoltási kötelezettséget. Ez a jogszabályi hierarchia a járvány idején sem változott: a munkáltató jogszerűen nem írhatja elő a munkavállalók számára kötelezően a COVID-19 oltást.
Általánosságban egy munkáltató dönthet arról, hogy védőoltással is szeretné megvédeni a munkavállalóit és ehhez biztosítja számukra az oltás feltételeit, saját költségén. Még ebben az esetben sem teheti azonban kötelezővé a védőoltás igénybevételét. Az a munkavállaló, aki nem szeretné a nem kötelezően előírt védőoltást, megtagadhatja azt és emiatt semmilyen hátrány nem érheti a munkaviszonyával összefüggésben.
Cikkünk is jól mutatja, hogy a dilemma rendkívüli és nem lesz könnyű megfelelő válaszokat találni a vakcina kapcsán felmerülő társadalmi és jogi kérdésekre.
Forrás: 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről
1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről